Fejlődés fejezetek 2 ZH

1. interperszonális hasonlóság

2. pszichológiai támasz

3. én-feltárás

4. fizikai vonzalom (holdudvar)

5. intelligencia, kompetencia

6. más faktorok

1. mélylélektani házasságelméletek

2. szociálpszichológiai házasságelméletek

3. családdá váló házasság

4. házasságon kívüli kapcsolatokra vonatkozó elméletek

1. Freud:

   ember sorsának alakulását tudattalan, biológiai tényezők határozzák meg

   -felnőttkori szexuális és házassági problémák: gyerekkori trauma

2. Jung: házasságkötéskor “sorskényszer” jelentkezik: nincsenek tisztában saját motívumaikkal

   -szülőkhöz való kötöttség foka

   -házasság harmóniája: ősképek projekciója (szerelem), partnerideál projekciója

   -sorsfordulat (az idealizált képnek le kell omolnia), individualizáció (közösen alakítjuk ki az életünket)

3. Adler: közösséggé váláshoz a feleknek le kell győzniük a személyes felülkerekedéshez való törekvésüket (fel nem ismert csökkentértékűség)

• konszenzuális önérvényesítés szükséglete

• komplementer szükségletek elméletek

• csereelmélet  => mi az amit belefektetek és mi az amit cserébe kapok

  • ismerkedés

  • alkudozás fázisa

  • elköteleződés

• Gyermek megszületése előtti időszak

• Gyermek felnevelésének időszaka

• Gyermek önállósulása utáni időszak

• házastársi szerep, partnerhez való kapcsolódás

• családtervezés, felkészülés a szülői szerepre

Mindketten akarják-e a gyereket, miért és mikorra?

Biztosították-e a gyerek ellátásának és nevelésének feltételei? (anyagi, házastársi)

• próbára teszi a szülőket és a házastársi kapcsolatot

• szülői szerepre való érettség alapja a gyerekvállalási kedv érettsége

• fejlesztő hatású a személyiségre

• szocializáló funkciója van

• 20. században: félrelépések száma kiegyenlítődött (Kinsey, 1953: 40 éves ffi 50 %, nő 26 %)

• Változatosság igénye általános emberi tulajdonság

• Természetes összehasonlítások

• Képzeletbeli kipróbálás

• Nem képes elfogadni, eltúlozza a veszélyt

• Külső kapcsolatot létesítő fél is nehezen bocsátható bűnnek tekinti

• Erős érzelmi kötődés a külső fél iránt

• Kényszeredett lemondás

• Házastársi szerepek tisztázatlansága

• Verbális kommunikáció jelentősége (fiatal házasok: várakozó, védekező magatartás „majd az idő megoldja”)

• Teljes egyetértés illúziója: pozitív és negatív projekció

• Horney (1950): externalizáció => a saját hibák, nehézségek kivetítése a partnerre

• Barátok száma erősítheti vagy gyengítheti a házasságot

• Konjunktív és diszjunktív affiliáció

• gyerekek önállósodása

• új szerepek a családban

• nevelési attitűdök, szokások különbsége

• külső kapcsolat megjelenése

• “kapuzárási pánik”

• Terman: bizonyos személyiségjegyekből következtetett a házasság jövőjére

• Locke: elvált és boldog házaspárok összehasonlítása

• Hill: beválás szempontjai:

  • házastárs iránti szeretet foka és jellege

  • egymáshoz való alkalmazkodás

  • egymás iránti szolidaritás

  • kölcsönösen kielégítő szerepmagatartás

  • egészséges-e a légkör a gyerekneveléshez

  • személyes igények kielégülnek-e

  • hogyan oldják meg a gazdasági problémákat

  • milyen fokú az önkifejezés szabadsága

o   önfenntartási funkció

o   reproduktív funkció

o   személyiségfejlesztő funkció

o   házassággal való elégedettség

o   egymás iránti pozitív érzelmi viszony

o   kölcsönös alkalmazkodás

o   biztonsági igény

o   elismerési, megbecsülési igény

o   szexuális-erotikus

o   önkifejezési-önmegvalósításai

• okok

• attitűd (hagyományos-kispolgári-szükségszerű)

• válási folyamat: érzelmi, jogi, gazdasági, szülőtársi, szociális, pszichés

• házasság válságának őszinte, tárgyilagos elemzése, értékelése

• lehetséges megoldások felvázolása

• alapprobléma tisztázása (3. fél tünet)

• reintegrációs mechanizmusok (megemlékezési szertartás, próbaválás)

• elhidegülés

• tudatosodás, válási attitűd racionalizálása

• megerősítés keresése

• traumatikus élmény

• hatalmas érzelmi feszültség

• elfojtás, kirekesztés: neurotikus tünetek, apátia, kudarcélmény, frusztráció

• ambivalencia a volt partner iránt

• veszélyezteti az önbizalmat, önértékelést, intim kapcsolatokra való képességet

• kiégés, elmagányodás

• társas környezet reagálása is fontos

• általában 5-10 éves házasságok bomlanak fel

válás következményei a gyerek(ek)re

1.     krízis

2.     átmeneti állapot

3.     hiányállapot

• nagyon hosszú folyamat, közös múlt, közös jövő elvesztése

• új és kedvezőbb partnerkapcsolat segíthet

• identitásváltás

• újraházasodási kedv csökken (nem akar gyereket vállalni, időhiány, gyerekek)

• második házasságok fele felbomlik

• Megoldási mód a problémakezelésre

• Válást előidéző tényezőket visz az új kapcsolatba, nem tanul a tapasztalataiból, nem tudja a válási traumát feldolgozni

• Személyisége neurotikusan eltorzul

• Hasonlóság a választásban

• Ismétlési kényszer (Freud: „ösztöntendenciák”)

1.     Törvényesítő forma

2.     Revitalizált forma: özvegy

3.     Újraegyesült forma

4.     Kombinált forma

• Gyakoribb a krízishelyzet

• Újfajta alkalmazkodás

• 5-10 éves házasságok bomlanak fel leggyakrabban (nők: 32-37 év, ffi: 35-45 év)

A Bio-pszicho-szociális változások kölcsönhatásban vannak a megküzdési stratégiákkal

Bio-pszicho-szociális változások:

• a szervezet elhasználódása

• hozzátartozók, barátok halála

• nyugdíj

Megküzdési stratégiák:

• aktivitás megőrzése

• célok kitűzése

• új élmények keresése

• jó kedélyállapot, pozitív életszemlélet

• szokások (nemdohányzás, egészséges táplálkozás, testmozgás)

betegség és fájdalom hiánya mellett, öröm, elégedettség, teljesség érzése, élet értelmességének érzése

• önelfogadás

• pozitív kapcsolat másokkal

• autonómia

• kontroll

• fontos célok és értelemmel teli élet

• személyesen növekedés érzése

• Teljesítmény célok: életfeladatokra vonatkozik (integritás érzése, önkéntes segítés, fiataloknak segítés)

• Fenntartó célok: idáig őrzött életminőség fenntartása (egészség megőrzése, támogató kapcsolatok)

• Eloldódó célok: olyan feladatoktól való eloldódás, amely  a korábbi életszakaszok szükségleteivel vannak kapcsolatban (siker, anyagi javak, szellemi kincsek gyűjtése)

• Kompenzációs célok: már meglévő célok átalakítása, helyettesítése

• Transzcendens célok: Istennel való kapcsolat elmélyítése, halálra való felkészülés

1. Vallás

2. Emlékezés, életrajzi múlt áttekintése

3. Alkotó munka

4. Másokkal való kapcsolat

5. Remény érzése: értelemmel átszőtt gondolkodásmód, amely a jövőre vonatkozó tervek, célok pozitív kimenetelére vonatkozik

• Egészséges pszichológiai funkcióhoz kapcsolódik

• Önértékelésre pozitívan hat

• Csökkenti  a hangulati nyomottságot

Jellegzetesen időskori betegségek

• demencia

• delírium

Bárkinél bármikor jelentkezhetnek:

• hangulatzavar=> depresszió

• szorongásos zavar

• szer eredetű rendellenesség=> későn kezdődő alkoholizmus (nyugdíjazás, házastárs halála)

Definíció: a memória és egyéb kognitív funkciók romlása

• figyelem

• tanulás

• ítéletalkotás

• absztrakt gondolkodás

  +személyiség-és viselkedésváltozás

Prevalencia:

• 65 év felett: 1-2%

• 80 év felett: 15%

• Alzheimer-kór

• Vaszkuláris demencia

• demenciák 50%-áért felelős

  • folyamatos romlást mutató (progresszív jellegű) agyi megbetegedés, mely a mindennapi életvitelt, önellátó képességet nagyban befolyásolja

• nőknél gyakoribb

• lefolyása: 2-20 év

• Neurofibrilláris kócok

      a hippokampusz és más agyterületek sejtjein belül összecsavarodott fehérjerostok

• Szenilis plakkok

      béta-amiloid protein lerakódások 

      (hippokampusz, agykéreg, egyéb agyterületek) 

      🡪 a sejtek közötti információcsere gátlása, sejtpusztulás

• Neurotranszmitter-rendellenességek

      acetilkolin és glutamát 

      🡪 tanulás, emlékezés, absztrakt gondolkodás

• Genetikai okok

      családi halmozódás

• elsőként a friss események, esetleg ismerősök nevei esnek ki az emlékezetből

• nem tudja a pontos dátumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezebben talál haza

• nehezen dönt apró dolgokban is

• érdeklődése csökken munkája vagy hobbija iránt

• korai stádium

• középsúlyos stádium

• súlyos stádium

•  Memóriacsökkenés, jellemzően a friss eseményekre. 

•  Időbeni tájékozatlanság: nem tudja a pontos dátumot, esetleg évszámot sem. 

•  Térbeli tájékozatlanság: nem ismeri ki magát ismerős helyeken. 

•  Aktivitás, kezdeményező készség csökken. 

•  Nem jutnak eszébe ismerős nevek, hétköznapi szavak. 

•  Sok beteg feszült, szorongó, depressziós lesz ezektől a kezdeti tünetektől.

• Jelentős emlékezetzavar (pl. családtagok nevei sem jutnak eszébe)

• Csökken az önellátó képesség: segítségre van szükség az öltözködésben, tisztálkodásban, stb.

• Könnyen eltéved.

• Hétköznapi szavak sem jutnak eszébe, gyakran felcseréli, ill. nem érti meg azokat.

• Gyakran jelentős írási, olvasási és számolási zavarok is kialakulnak.

• Jelentős pszichés tünetek jelentkezhetnek: nem létező/ jelenlévő személyek, dolgok hallása, látása (hallucináció), ok nélküli gyanakvás, vádaskodás, dührohamok, stb.

• Teljes függőség. Mind szellemileg, mind fizikálisan súlyos hanyatlás.

• Etetni kell.

• Nem ismeri fel családtagjait, barátait.

• Mozgászavar: akár ágyhoz kötötté is válhat.

• Vizelet és széklettartási képtelenség (=inkontinencia).

• Súlyos viselkedési zavarok.

• régen: multi-faktoros demencia

• a 2. leggyakoribb típus=> időkori demenicák 8-29%-a

• férfiaknál gyakoribb (kardiovaszkuláris betegségek, magas vérnyomás)

oka:

1. agyérgörcs (stroke)

2. agyi erek károsodása

hirtelen kialakuló tünetek, de az agy érintetlen területeihez tartozó kognitív funkciók épek maradnak

1. kognitív célú szocio-pszichoterápiák

memóriatréning

-koncentráció javítása megfelelő rendszer kimunkálásával

szótalálási tréning

tanulás, RTM javítása

2. stimulusorientált megközelítések

-művészeti, táncterápiák, társas játékok

3. emocionális megközelítés

-önbecsülés fokozása fiatalkori emlékek felidézésével

• tudatzavar, melyben:

  -a személy elveszíti a külvilággal való kapcsolatát

  -koncentráció nehézségek, dezorientáció

  -összefüggéstelen és irányíthatatlan gondolkodás (hallucináció)

• kórházban lévő idős emberek 10-15%-ánál

• visszafordítható, ha a kiváltó okot rövid időn belül rendezik

• láz

• súlyos táplálkozási elégtelenség

• fejsérülés

• neurológia elváltozás

• stressz (pl. műtét miatt)

• mérgezés (általában helytelen gyógyszerszedés)

• a leggyakoribb pszichés probléma időskorban (20%)

• nőknél gyakoribb mint férfiak

Beck-féle kognitív triász: negatív gondolatok=>

• önmagáról (negatív énkép)

• a jelenről (negatív tapasztalatok)

• a jövőről (pesszimizmus)

• az egészségi állapot hanyatlása, tartós betegségek

• közeli rokonok, barátok elvesztése (De: gyászreakció)=> elmagányodás

• az életvezetési lehetőségek beszűkülése (nyugdíjazás, kiszolgáltatottság)

• nő a testi betegségek kialakulásának valószínűsége

• lassabb felgyógyulás

• lehangoltság, szomorúság, levertség

• anergia, fáradtság, erőtlenség 

• az örömkészség és az érdeklődés csökkenése, befelé fordulás

• értéktelenség érzése, önbizalom csökkenése

• döntésképtelenség, a teljesítmény csökkenése

• bűntudat, önvád

• pseudodemencia

• alvászavarok

• pszichomotoros változások: agitáció / gátoltság, lassultság

• jelentős (+/- 5%) testsúlyváltozás

• szomatikus problémák (pl.: fejfájás, generalizált fájdalom, mellkasi szorítás) => „larvált depresszió”

• halálvágy => öngyilkosság

depresszió és öngyilkosság:

• depressziók 15%-a öngyilkos lesz

• öngyilkosok 70%-a depressziós (volt)

időskorban (55-60 évtől) és férfiaknál gyakoribb

Ringel-féle preszuicidális szindróma

• testi betegség 

• depresszió

• elmagányosodás

• korábbi öngyilkossági kísérlet

• kognitív funkciók romlása (demencia!)

• alkoholizmus

• autoagresszió (önvád; már nincs más, akire haragudhatna)

• beszűkülés (szociális kapcsolatok, érdeklődés)

• fantáziavilágba menekülés ( a halál gondolatával való foglalkozás)

definíció: élet végességének tudomásul vétele

• saját halál tragikus átélése-egyedi történés

• halálfélelem: szeparációs félelem sajátos megjelenése

  -először 9-10 éves korban jelenik meg

• fizikai szenvedés

• élet elvesztése

• megalázás, gyávaság

• célok nem teljesítése

• túlélőkre gyakorolt hatás

• bűnhődés

• mások halála

1. Tagadás

2. Lázadás, harag, agresszió

3. Alkudozás

4. Kétségbeesés

5. Elfogadás

• Beteg megérzi, hogy élete végzetes szakaszba jutott

• Krónikus, intenzív stressz állapot

• Nem talál kiutat a félelmeiből

• Közvetlen környezet visszajelzései, reakciói

• igazság visszautasítása

• terveket sző, egészséges jövőjéről beszél, tagadja a betegségét

• nem akarja tudni a diagnózisát

• tagadás funkciója: halálos szorongás felszámolása

• mágikus, babonás gondolkodás

• valamiben hinni akarnak

• “világ elfelejthet” félelme (serdülőkorral hasonló)

• gyűlölet, harag az egészségesekkel szemben

• miért éppen én?

• szorongás, vétkesség érzése (akik jók hozzá, azokat bántotta meg)

• orvossal szemben is düh

gyermekként alkudozik: “csak még egy kis időre lenne szükségem”

• mély lehangoltság, válságállapot

• magányérzet, magára-maradottság érzése

• képtelennek érzi magát az élet elvesztésének elviselésére

• “lehetetlen itthagyni” az életet

• megbékélés, belső belenyugvás időszaka

• “derűs szomorúság” tükröződik arcán

• rövid időre ismét úgy viselkedik, mintha jobban lenne, terveket sző, jövőről fantáziál, mintha visszatérnének életerői

• gyógyíthatatlan, elsősorban daganatos betegek testi-lelki támogatása, emberi méltóság megőrzése, hozzátartozók támogatása

• 1991- Polcz Alaine

• otthoni ápolás, palliatív kórházi ápolás, kettő együtt

• „ a gyász a veszteség által kiváltott reakció, amely érzelmi, magatartásbeli és kapcsolati változásokban, valamint szomatikus tünetekben nyilvánulhat meg „ (Füredi et. al., 2003, 732)

• gyász: szeretett személy halála kapcsán átélt fájdalom, bánat

• veszteség : külső és belső tárgy elvesztése, mely számunkra jelentős (halál, válás, szakítás, bizalomvesztés, gazdasági krízis, költözés…stb)

• Freud (1917): gyász normál folyamat, amely a szeretett személy elvesztésekor következik be, pszichológiai következmények (érzelmi kötődés megmarad), melankólia

• Lindemann (1944): akut gyászreakció, eltorzult gyász. Normál gyász tünetei: elhunyttal való állandó foglalkozás, megszállottság, bűntudat, ellenségesség, közeli kapcsolatok meghittségének elvesztése, viselkedésbeli szétszórtság

• Gyászból való felépülés: Elhunyttal való érzelmi kapcsolatból való kilépés

Parkes (1998):  szakaszok, egyedi élmény

Worden (2009): terápiás, tanácsadói tapasztalatok,

Gyászmunka 4 típusa:

• veszteség valódiságának érzelmi elfogadása

• a gyász fájdalmának átdolgozása (szorongás, düh, bűntudat érzései)

• alkalmazkodás az újfajta környezethez, amelyben az elhunyt nincs jelen

• az életben való továbblépés

Silverman, Nickman, Worden (1992): gyászból való kijutáshoz nem kell megszakítani az érzelmi kapcsolatot

1.     sokk

2.     kontrolláltság

3.     tudatosulás

4.     átdolgozás

5.     adaptáció

Halálhírre adott válaszok:

• tagadás

• hitetlenség

• érzelmi bénultság, kiüresedettség

• közömbösség

• érzelmi vihar, düh, sírás

• testi tünetek: hasi üresség, torokszorítás

legfontosabb feladat: jelenlét

• halott utolsó megtekintése

• néhány perc- egy-két nap

• döntéseket kell meghoznia

• álomszerű, lebegő állapot

• túlságos passzivitás vagy fokozott tevékenykedés

• düh, vádaskodás, ingerlékenység

• temetésig tart

• temetéssel kezdődik

• tudatosul az elválás véglegessége

• temetési rítusok segítik a megélését

• ravatalozás, virrasztás, halotti tor

• gyászmunka a temetés után kezdődik

• szomorúság, megkönnyebbülés, félelem, magány, tehetetlenség, szorongás, üresség

• bűntudat, önvád

• halott iránti ambivalens érzések, elhunyt idealizálása

• múlt uralja, megszűnik a jelen, jövő

• regresszió: gyermeki mágikus gondolkodás, bűnbakkeresés

• átmeneti hallucinációk, kontrollvesztés érzése

• szórakozottság, döntésképtelenség, gyors, elhamarkodott döntések

• közös helyek felkeresése, belső párbeszéd

• szobáját érintetlenül hagyják, kedvenc ételét megfőzik, álommunka

• halottra jellemző magatartásmódok átvétele, szokások

• társaság kerülése, ellenségesség, ingerlékenység

• kereső vs. elkerülő magatartás

• nem különül el a tudatosulás vagy adaptáció időszakától

• hónapokig tart

• tudatos emlékezés

• tünetek oldódnak

• van élet az elveszett személy nélkül is

• feldolgozás időszaka

• A gyászoló az elvesztett személyről már képes a reménytelenség, a kifosztottság és kilátástalanság érzései nélkül gondolkodni és beszélni.

• Újra megengedi magának az élet örömeinek felfedezését anélkül, hogy közben bűntudatot élne át.

• Megszilárdul a self-integráció érzése, újra képes „egész”-ként megélni önmagát.

• Gondolkodását és magatartását a jövőre irányítja, képessé válik a kifelé fordulásra.

• Megújulnak a korábbi szociális kapcsolatok, és képessé válik a gyászoló arra is, hogy bűntudat nélküli, új kapcsolatokat alakítson ki.

• Megszűnnek a gyásszal járó testi tünetek.

• A gyászoló képessé válik arra, hogy a veszteséggel ráháruló új szerepeit adaptívan betöltse (Pilling, 2003)

• Nők: emberi kapcsolatok nyújtotta segítség, beszélgetést, bűntudat, szomorúság

• Férfiak: erősnek mutatják magukat, figyelmüket praktikus dolgokra fordítják, düh, szorongás, kontrollvesztéstől való félelem

kritériumok:

• A: stresszor- Az egyén életében jelentős személy elvesztése

1. A disztressz jegyeinek megléte, intruzív képek, gondolatok, emlékek, visszatérő álmok vagy éjszakai felriadások; a veszteséggel kapcsolatos érzések uralják a gondolkodást, és intenzitásuk nem csökken

2. Illúziók vagy pszeudohallucinációk. Az elhunyt jelenlétének érzése uralja a gondolkodást, melynek intenzitása nem csökken.

1. A veszteséggel kapcsolatos gondolatoktól, a veszteségről történő beszélgetéstől, ill. a veszteségre emlékeztető tevékenységektől való túlzott tartózkodás vagy teljes elzárkózás

2. Az elhunyttal való kapcsolatban maradásra irányuló törekvés 6 hónapnál hosszabb időn keresztül: az elhunythoz tarozó valamenn

• önsegítő csoportok

• 10-15 fő, rendszeres

• gyásszal járó érzések, gondolatok, tapasztalatok megosztása

• nyílt beszélgetés, megértés, elfogadás

• csoport leképezi a normalitást

• megküzdési stratégiákat tanulhatnak egymástól

• vezető maga is gyászoló személy

• homogén és heterogén csoportok (életkor, veszteség jellege, veszteség óta eltelt idő)

• nyílt vagy zárt csoport

• bemutatkozás

• nyitókörök

• mi a legfőbb erősségem

• szociális atom-rajzban=> kapcsolati erőforrások

• tematikus beszélgetések

• fotók és emléktárgyak

• az Ő legfontosabb tulajdonságai

• veszteséglista

• szellemi örökség

• gondolatok, amik segítenek és amik nem

• örömtréning

• rítusok a csoportfoglalkozásokon (gyertyagyújtás, zene, idézet)