Személyiséglélektan

a személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, ami a személyre jellegzetes viselkedés-, gondolat-és érzésmintázatokat létrehozza

-személyek közti eltérések

-személyen belüli folyamatok, a személyiség szerveződése

-diszpozícionális

-biológiai

-pszichoanalítikus

-neoanalítikus

-tanuláselméleti

-fenomenológiai

-kognitív önszabályozási

McAdams modellje a személyiségről

-self-report: önjellemzés, önbeszámoló

-observer-report: megfigyelés (természetes vagy kísérleti helyzetben)

-test-report: teszteredmények standard eljárásokból, mérésekből

-life-report: élettörténeti események : information that can be gleaned from events, activities and outcomes in a person’s life  that is available for public scrutiny-pl. marrige, speeding tickets

-megbízhatóság

-érvényesség

Mennyire biztos, hogy megismételt vizsgálatkor ugyanazt az eredményt kapjuk?

-belső konzisztencia: A tételek mennyire vonatkoznak ugyanarra a jelenségre, mennyire mérik ugyanazt. Elvárt minimális szintje különböző a mért tulajdonságok függvényében: az intelligenciateszteknél a Cronbach-alfa mutató elvárt értéke 0,8 körül van, az attitűdskáláknál a 0,5-es érték is jó.

-értékelői megbízhatóság

-ismételt méréses (test-retest) megbízhatóság; idői stabilitás

minél inkább arról adjon információt, amit meg szeretnénk ismerni

-konstruktumvaliditás (fogalmi érvényesség): a mérőeszköz mennyire pontosan tükrözi azt a pszichológiai fogalmat, aminek a mérésére tervezték

-kritériumvaliditás( prediktív érvényesség): összefüggés a jelenség más

megnyilvánulásaival

-konvergens validitás: A mérőeszköz mennyire függ össze olyan más személyiségjellemzőkkel, amik elméletileg hasonlóak a mért jellemzőhöz.

-diszkriminációs validitás: A skála függetlensége olyan jellemzőktől, amiket nem szándékoztak mérni vele.

-látszat/felszini érvényesség: A skála első ránézésre azt méri, amire tervezték.

-Prediktív érvényesség: a teszteredmény alapján előrejelzünk más, a mért tulajdonsággal összefüggő egyéb teljesítményt vagy tulajdonságot (kritérium)

-Ökológiai érvényesség: az eredmények általánosíthatóak a „laboron kívül” is

A vonás- és típusmegközelítés abból a feltételezésből indul ki, hogy a személyiséget olyan stabil belső tulajdonságok építik fel, amik a viselkedésben tükröződnek.

A típus éles határokkal rendelkező, nem folytonos tagsági kategória, nem lehet mindkettőbe sorolni egy személyt.

-Hippokratész (kolerikus, szangvinikus, melankolikus, flegmatikus)

-Kretschmer és Sheldon -testalkati tipológia

-Jung: introvertáltak és extrovertáltak

Az egyéni jellemzők megjelenése a populációban folytonos változók vagyis dimenziók mentén különböznek egymástól. A különbségek kis mértékűek, a szélsőséges értékek ritkák, átlaghoz közel sokan.

• Bonyolult statisztikai eljárás

• Alapföltevése: ha két vagy több jellemző sok ember vizsgálata során együtt jár, akkor fölmerül a gyanú, hogy ezek egy közös mögöttes vonást tükröznek.

• Az együttjárások mintázatának a vizsgálatából megítélhető a megfigyelt tulajdonságok mögött álló vonásdimenziók strukturális szerveződése.

• Ezt az együttjárást a korrelációs együttható fejezi ki, de ez két változó korrelációs mátrixából indul ki.

• Az eredményekből kivont faktorok elnevezése egy nagyon szubjektív folyamat, ahol több feldolgozás eltér.

• a személyiség sokféle megnyilvánulását kezelhetőbb számú vonásra csökkenti

• érvekkel szolgál, hogy melyik vonásokat tartsuk fontosabbnak a többinél

• eldöntheti, hogy egy vonás mérésénél melyik eszközt használjuk

• A nyelvek mindegyike tartalmaz szavakat a létező viselkedéses tulajdonságok leírására. +önjellemző kérdőívek, megfigyelések stb

A személyiség lényegében 16 dimenzió mentén írható le

Felhasznélja Hippokratész és Galenosz tipológiáját + Jung és Wundt megfigyeléseit

2 (+1) dimenzió mentén rendszerezi:

-introverzió és extroverzió

-érzelmi labilitás-stabilitás (neuroticizmus)

Úgy véli, a két típusdimenzió az idegrendszer működésének kétféle aspektusával áll kapcsolatban

+1 dimenzió: pszichoticizmus

• A társas viselkedés bizonyos jellegzetességei minden kultúrában közösek; ok: ezek a társas interakciók természetes következményei. Mindennapi kikristályosodott emberismeretre épít.

• Ezeket a jellegzetességeket népnyelvi fogalmaknak nevezi

·       Mérése: CPI

• A társas vonatkozásokat hangsúlyozza.

• Az emberi kapcsolatok nyolc mintázatát két alapvető vonásdimenzió mentén rendezi el. Ezt nevezi interperszonális körnek.

-extraverzió

-agreeableness

-lelkiismeretesség

-neuroticizmus

-openness

az emberi vonások vizsgálatának akkor van értelme, ha mindenkire érvényes személyiségdimenziókat sikerül föltárni

-A vonások valóban léteznek, és mindenki számára ugyanazzal a pszichológiai jelentéssel bírnak.

-A hangsúly a személyek közötti összehasonlításon van.

-Az emberek csak abban különböznek, hogy a vonások milyen mértékben jellemzik őket.

-A hangsúly az ember egyediségén van.

-Léteznek olyan vonások, amelyekkel csak egy-egy ember rendelkezik (ahány ember, annyi önálló vonás létezhet).

-Az embereket sokszor nem lehet összehasonlítani egymással, mert mindenki más skála mentén helyezhető el.

-Még ha ugyanaz a vonás megtalálható is két személyben, számukra a vonások jelentősége annyira eltérő lehet, hogy értelmes módon nem hasonlíthatók össze.

Valóban vonásszerű-e a viselkedés?

·       Vonásmutatók és viselkedésmutatók nem korreláltak jól egymással:

·       Walter Mischel- személyiségegyüttható: az önjellemzések és a tényleges viselkedés között tapasztalt mérsékelt, általában 0,3-as korrelációs érték. Azaz, a vonás a viselkedésbeli változatosságnak kevesebb mint 10 %-át magyarázza, a fennmaradó 90-et nem. Vagyis ennek az aránya nem magas.

·       Az egyes szituációk közötti konzisztencia csekély (pl. agresszív megnyilvánulások, csalás)

·       Léteznek-e egyáltalán vonások – vagy csak a szituációra adott aktuális válaszok, melyeket (hibásan) a megfigyelő általánosít? (ld. még: alapvető attribúciós hiba)

• szituacionizmus

• interakcionizmus

• A viselkedés meghatározásában a helyzeti változók többet számítanak, mint a személyiségváltozók

• Ezt a szemléletet gyakran azonosítják a szociálpszichológusok nézetével; ők a társas környezet szerepét hangsúlyozzák (nem a személyiségét).

• Ez az első megoldási kísérlet a személyiségvonások és a viselkedés közti alacsony korrelációs értékek problémájára, így sok túlegyszerűsítés jellemzi.

• Az ebből a szempontból végzett korrelációk nagyjából ugyanolyan mértékűek voltak, mint a személyiség együtthatók; vagyis: a szituacionizmus semmivel sem adott jobb választ, mint vonáspszichológia.

• A személyiségvonások és a helyzetek egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést.

• A kölcsönhatás azt jelenti, hogy a helyzetbeli különbségek különböző emberekre eltérő módon hatnak

• A kölcsönhatás hozzáadódhat az egyik vagy mindkét főhatáshoz (vonás és helyzet), de fölléphet azok nélkül is.

Gyönge helyzet: bizonyos helyzetek a személyiség megnyilvánulását minden további nélkül megengedik (de aktívan nem hívják elő).

Erős helyzet: más helyzetek a viselkedést meghatározott mederbe kényszerítik, és ez megakadályozza a személyiség megnyilvánulását (pl. hadsereg).

1. Alapvető lexikális hipotézis: A legfontosabb egyéni különbségeket az emberi tranzakciókban egyedi szavakba fogják lefordítani a világ valamennyi nyelvében –a különböző kultúrákban (többnyire)ugyanazok a faktorok jönnek ki.

2. Önjellemzés és mások jellemzésének egyezése: vagyis az önjellemzések nem fiktív én-reprezentáción alapulnak.

3. Meghatározott kapcsolat van bizonyos faktorok pontszámai és specifikus érzelmek megtapasztalásai között

4. A személyiségzavarok a vonások mintázatában ragadhatók meg

5. Örökletes tulajdonságok, így jogos az evolúciós értelmezésük

olyan kielégítetlen belső állapot, amely motiválja a viselkedést (Henry Murray, aki a szükségletet olyan belső irányító erőként definiálta, amely a helyzeteinkre adott válaszokat határozza meg)

biológiai természetűek (táplálék, víz, levegő, szex)

pszichológiai vagy szociális motívumok (hatalomvágy, teljesítményszükséglet)

minél erősebb a szükséglet, annál intenzívebb a cselekvés (intenzitás = viselkedés erőteljessége, a lelkesedés, alaposság); illetve a szükséglet erőssége meghatározhatja a prioritást (mit teszünk először, és mi az, amit későbbre hagyunk)

mindig valamely konkrét tárgyra irányul (pl. szomjas vagyok – víz) → céltárgyak osztályára vonatkoznak

aszerint, hogy a céltárgy irányába vagy ellenkező irányba vezérlik a cselekvést

Bizonyos élményre való készenlét köré szerveződő kognitív-affektív folyamatok csoportja. Az emberek gondolataiban és elképzeléseiben jelennek meg, ezek pedig bizonyos kívánatos vagy nemkívánatos célkategóriákra vonatkoznak, ennél fogva érzelmileg színezettek. Végső soron a cselekedeteinkben nyilvánulnak meg.

a szükséglet olyan fizikai feltétel, amelyet nem érzékelünk közvetlenül, viszont ez a feltétel alakítja ki azt a motivációs állapotot, amelyet már közvetlenül átélünk

nem egyedül a szükségletek vannak hatással a motívumokra, azok erősségét részben a külső környezeti események is meghatározzák (Murray) → környezeti ráhatás/környezeti nyomás (press): olyan külső inger, amely növeli a motívum szintjét

-az emberek diszpozicionális szükségleteik tekintetében (motivációs hajlamaikban) különböznek egymástól (van, aki állandóan éhes, míg másoknak állandó motivációjuk van a jól teljesítésre)

-előny a diszpozíciók vonáselméletével szemben: a viselkedés időbeli változásait és az egyéni különbségeket is figyelembe veszi, valamint a szituációs hatásokat (környezeti ráhatás)

kidolgozta az emberi szükségletek katalógusát, nagy szerepet kapnak a pszichogén szükségletek, amelyek az emberi viselkedés hátterében állnak

pl. teljesítményszükségletre jellemző viselkedés az akadályok legyőzése; a dominancia-szükségletnél jellemző viselkedés mások irányítása

• a szükségletek összeolvadhatnak, így ugyanabban a cselekedetben fejeződnek ki • a szükségletek egymás szolgálatában is állhatnak • a szükségletek konfliktusban is állhatnak

a nyílt viselkedésben megfigyelhető szükségletek, ami aktuálisan befolyásolja a cselekvést

olyan létező motívum, amely adott pillanatban nem fejeződik ki a viselkedésben → hogyan mérhetőek?

a viszonylag erős latens szükségletek kivetülnek a személy fantáziájában (Murray) =>appercepció: a motívum külső ingerre való képzeleti kivetítése

Tematikus Appercepciós Teszt (TAT)

motívumbecslés során a vizsgált személynek számos kétértelmű képet mutatnak, ahol nem teljesen világos, mi történik, a vsz-nek kreativitása segítségével minden képről egy-egy történetet kell elmondani → az appercepció elve szerint a történetben felbukkanó témák a latens motívumokat tükrözik (kísérletek, vajon tényleg jó módszer-e ez: egyes csoportoktól bizonyos időre megvonták a táplálékot, itt különböztek az étellel kapcsolatos fantáziáikban; teljesítménymotiváció manipulálása egy másik kísérletben, egyeseknek sikerélményt, másoknak kudarcot kellett átélnie, Atkinson & McCelland kísérletei)

• eredő teljesítménymotiváció (ETM): a sikerkeresés és a kudarckerülés motívumainak a különbsége • azok a személyek, akiknek a teljesítményszükséglete alacsony, a nagyon könnyű és nagyon nehéz feladatokat részesítik előnyben (örömérzet; nem vet rájuk rossz fényt, ha nem tudják) • a magas teljesítménymotivációjú személyek a közepes nehézségű feladatokat kedvelik (képességeikhez képest kihívást jelentő, de elérhető, realisztikus célokat nyújtó munkahely) • diagnosztikus: a diszpozícióról informáló érték

• magas szint: befolyásos, fölérendelt helyzetek keresése

• a hatalomorientált emberek olyan barátokat választanak, akik nem különösen népszerűek vagy befolyásosak (hiszen ők nem szállnak ringbe a hatalomért) • a magas hatalomszükségletű férfiak számára az ideális feleség dependens, alárendelt

• magas affiliációs szükségletű emberek több időt töltenek szociális tevékenységgel • a boldogság a partnerek affiliációs szükségletének egyensúlyától függ (a jól működő házaspárok affiliációs szükséglete szignifikánsak korrelált egymással)

• abban megegyezik az affiliációssal, hogy a cél maga a másokkal való együttlét, ám túlmegy rajta azzal, hogy a hangsúly a közelségen van

• több négyszemközti interakció

• jobban feltárulkoznak az interakcióban

• jobban odafigyelnek másokra

• nem fér össze a hatalomszükséglettel: akiknél mindkét érték magas, alkalmazkodási zavarokkal küzdenek

• két szükséglet és egy további jellemző sajátos mintázata került előtérbe: a) magas hatalomszükséglet b) alacsony affiliációs szüksélget c) hajlam a hatalom kifejezésének gátlására → gátolt hatalommotiváció (McCelland)

• mások befolyásolásában érdekeltek, ez alacsony aff.szüks.-el társul, így anélkül tud nehéz döntéseket hozni, hogy félne attól, hogy kiváltja mások ellenszenvét, a magas fokú önkontroll pedig a szabályos eljárásokat erősíti → jó teljesítmény vállalati szervezeti keretben (hasznos mintázat)

• nincs olyan motívum, amely egyedül alakítaná a személyiséget

• a személyiség számos szükséglet rendszereként fogható fel

• a különböző motívumok intenzitása határozza meg, hogy milyen viselkedés jelenik meg: a legerősebb motívum kielégülésével a többi intenzitása nő, az egyensúly megváltozik, a személy pedig másik cselekvésre vált → a viselkedés folyamatos változása

• azt fejezi ki, hogy adott cselekvés mennyire alkalmas valamely szükséglet kielégítésére • elvárás/expektancia: a cselekvés sikerének elképzelt valószínűsége (azok, akik azt várják, hogy viselkedésük sikeres lesz, nem hagyják abba nehézségek árán sem, azok viszont, akiknek kételyeik vannak, inkább hajlanak arra, hogy a szükségletkielégítés más alternatívái után nézzenek)

a teljes személyiség vizsgálata

-idiografikus eljárás

-a személy élettörténetének fontosságát hangsúlyozza

A fejlődés során melyik csíralemez kapott nagyobb hangsúlyt

a) endomorfia: kövérségre való hajlam (puha, gömbölyű test)

b) mezomorfia: az izmosodásra való hajlam (kemény, szögletes test, erős, sérülésekkel szemben ellenálló, kemény fizikai erőkifejtés)

c) ektomorfia: a soványságra való hajlam (finom, gyenge, törékeny test, testükhöz viszonyítva nagy agyméret)

Sheldon úgy vélte, hogy a temperamentumok a megfelelő testalkati típussal együtt járnak

a) viszcerotónia: nyugalom, türelem, szociabilitás, kényelemszeretet, kiegyensúlyozottság

b) szomatotónia: bátorság, energikusság, kalandok, kockázat, fizikai aktivitás keresése

c) cerebrotónia: túlérzékenység, aggályoskodás, társas interakciókban való gátoltság, fizikai és érzelmi visszafogottság, saját világba való visszavonulás

a viselkedéses jellemzők és a személyiségbeli különbségek öröklődésének tanulmányozása

egypetéjű ikrek

kétpetéjű ikrek

A vizsgálatokban az egypetéjű ikreken mért korrelációkat hasonlítják össze a kétpetéjű ikreken mért korrelációkkal.

ha az MZ ikrek jobban hasonlítanak, annak genetikai háttere kell, hogy legyen.

örökletesség becsült értéke (heritability estimate)

öröklött személyiségvonások, melyek már gyerekkorban fellelhetők

Meghatározzák a „mi”-t és a „hogyan”-t

Kritériumai:

- Genetikai meghatározottság

– Stabilitás gyermekkorban

– Megtartás érettség elérése után is

– Adaptív érték

– Állati őseinkben is megtalálható (gyakorlatban: összehasonlító pszichológia)

a személyiségre gyakorolt genetikai hatás mutatója; a vizsgált mintában a szóban forgó vonás varianciájának (személyek közötti eltéréseinek) azt a hányadát fejezi ki, amely az öröklődéssel magyarázható

mindig a vizsgált populációban értendő, egyéni szinten NEM mérhető!!!

a gyermekek és a biológiai, illetve örökbefogadó szülők összehasonlító vizsgálata

-biológiai szülőkkel való hasonlóság genetikai alapú, az örökbefogadó szülőkkel való hasonlóság környezeti eredetű

Mi dominál az adott személyiségvonásnál?

Buss és Plomin szerint ez a 3 személyiségdiszpozíció van, amely temperamentumnak tekinthető:

• aktivitási szint: a viselkedés általános intenzitása, a személy általános energiakimenete (erőteljesség és tempó) • szociabilitás: a másokkal való együttlétre irányuló hajlam, a magányosság elkerülése

• emocionalitás: érzelmi izgalomra való hajlam felkavaró helyzetekben, szerintük ez a temperamentum 3 érzelemre vonatkozik (distressz, félelem, düh)

• impulzivitás és intelligencia

• újabb kutatások kimutattak genetikai hatást az impulzivitás esetében (Pedersen), az intelligenciát azonban nem tekintik személyiségvonásnak

• emocionalitás: tartalmazzák az ötfaktoros modellek és a temperamentummodell is

• extraverzió ~ szociabilitás + aktivitási szint: befolyásolják genetikai tényezők

• barátságosság (szociabilitással összefüggő felhang, de nem azonos): gyengébb bizonyítékok az örökölhetőségre

• lelkiismeretesség ~ impulzivitás: örökölhetőségre vannak bizonyítékok

• nyitottság/intellektus/kultúra ~ intelligencia, mint lehetséges temperamentum? → a tapasztalatra való nyitottságot genetikai tényezők befolyásolják

• a környezet jelentős hatást gyakorol a személyiségre, de ez a hatás egyedi módon, az egyén szintjén érvényesül (tehát még az ikrekre sem hatnak ugyanúgy a dolgok)

• mi lehet az oka az egyedi környezeti hatásnak? → eltérő baráti kör; a családon belül nem egyszerűen egymás mellett léteznek, hanem szerepeket dolgoznak ki az egymással folytatott interakció során; a szülők az egyik gyereket a másikkal szemben favorizálják stb.

• a homoszexualitás előfordulása gyakoribb az olyan férfiaknál, akiknek MZ ikertestvére, mint akiknek HZ ikerpárja homoszexuális

• kutatások: a homoszexualitás génje talán az X-kromoszómán található, amelyet a fiúgyermek mindig az anyjától kap

a társas viselkedés evolúciós alapjainak tanulmányozása

olyan evolúciós folyamat, ahol valamely tulajdonságdimenzió bizonyos szélső értékei alkalmazkodási előnyt jelentenek

olyan evolúciós folyamat, ahol valamely tulajdonságdimenzió közepes értékei alkalmazkodási előnyt jelentenek

gének továbbörökítése a rokonok túlélése révén – ha altruista módon viselkedünk a rokonunkkal szemben, ezzel hozzájárulunk az ő túléléséhez

az egyik személy abban a reményben ajánlja fel a segítségét, hogy az előbb-utóbb megtérül

az emberek aszerint cselekszenek, hogy a sajátjukhoz hasonló gének reprodukcióját elősegítsék

valamilyen jellemzőn alapuló, s nem pedig véletlenszerű (általános elv, mely szerint az emberek bizonyos jegyek alapján választanak partnert

Hím- illetve nőstény stratégiák eltérőek

1. Hímstratégia

-cél: lehető legtöbb párzás

-a reproduktív képesség külső jelei vonzzák

-a választásra irányuló nyomás a fiatal férfiaknál agresszióhoz is vezethet

2. Nősténystratégia

-a lehető legjobb elérhető hím megtalálására irányul

-a hím rendelkezésére álló erőforrások jelei vonzzák

• fiatal férfiak genetikai vetélytársaik elleni erőszakos viselkedése

• genetikai hasonlóság – családon belüli erőszak

a diagnózis egybeesésének mértéke az ikerpár két tagja esetében

(MZ ikrek esetén antiszociális jellemzők, gyermekkori magatartászavar, felnőttkori bűnözés esetében magasabb)

Az emberek közötti különbségek abból fakadnak, hogy az idegrendszer és az endokrin rendszer bizonyos működései erősebbek az egyik emberben, mint a másikban.

az introvertáltak és extrovertáltak közti különbség

-az agykérgi éberségért felelős aktiváló agyi struktúra, ez részt vesz a figyelmi összpontosítás fenntartásában, valamint az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában

ARAS magas szintű aktivitás → élénk; alacsony szintű működés → tompa, álmos

-az ARAS személyre jellemző nyugalmi aktivitása magasabb az introvertáltaknál, tehát normál esetben, amikor semmi különös nem történik, az introvertáltak éberebbek

-mivel az extravertáltak kérgi arousal-alapszintje alacsonyabb, „éhesek az ingerlésre” → szociális ingerlés keresése agykérgi izgalmi szintjük megemelése érdekében

=>más helyszínek, más helyzetek keresése, más körülmények között érzik jól magukat (alacsony vagy magas szintű ingerlést kínáló helyek, helyzetek)

éber összpontosítást igényel a más ingerek közé beágyazott célingerre (az introvertáltak kisebb valószínűséggel mulasztják el a célingert)

az idegrendszer érzelmi területei

(zsigeri/viszcerális agy: Eysenck kifejezése az agy érzelmi központjaira) az érzelmileg kiegyensúlyozatlan embereknél könnyebben serkenthetőek

két (+1) agyi rendszer:

1. viselkedéses megközelítőrendszer/aktiválórendszer (BAS)

2. viselkedéses gátlórendszer (BIS)

→ kinek melyik rendszere aktív/kevésbé aktív, ebből fakadnak interperszonális különbségek

+1: fight or flight

A viselkedéses megközelítő/aktiváló rendszer arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, ösztönző (kvázi jutalmazó és büntetéselmaradásos) ingerek felé mozduljon, a pozitív érzelmekért felelős.

BAL prefrontális kérgi területek, anterior cingulum

Jellemző viselkedések: megközelítő tanulás, aktív elkerülés, tanult menekülés, zsákmányoló agresszió

A viselkedéses gátlórendszer gátolja a személyt abban, hogy a célok felé mozduljon, a büntetés vagy jutalomelmaradás jelzőingereire érzékeny, a szorongás érzéséért felelős.

JOBB prefrontális kéri területek működése, szeptális hippocampus, amygdala

Jellemző viselkedések: passzív elkerülés, kioltás

-a BIS képezi a neuroticizmus vonás biológiai alapjait

-BAS az extraverzió biológiai háttere

(véleménykülönbségek: belefoglalják-e a szociabilitást illetve az impulzivitást)

a jutalom jelzéseire való érzékenység dimenziója

a büntetés jelzéseire való érzékenység dimenziója

fight/flight – harcolj/menekülj: akkor szervezi a viselkedéses választ, amikor valóban jelen van büntetés vagy fájdalom

• megerősítő ingerek: feltétlen büntetés/ jutalomelmaradás

• viselkedések: feltétlen menekülés, defenzív agresszió

• esetleg: ledermedés (freeze)

• amygdala

az érzelmek pozitív és negatív tendenciákra oszthatók fel, amelyek viszonylag függetlenek egymástól, vannak, akik alkatilag hajlamosak arra, hogy gyakran éljenek át bizonyos érzelmeket, míg másokra ez kevésbé jellemző

hajlam pozitív érzelmek gyakori átélésére

Változatos, új és komplex, intenzív élmények keresése, és hajlandóság arra, hogy fizikai, szociális, jogi és pénzügyi kockázatot vállaljon valaki ezeknek az élményeknek a kedvéért.

Mérése: Sensation Seeking Scale, SSS

-gyorsabb autóvezetés, gyakran drogok, alkoholfogyasztás növelése, szerencsejáték, kockázatos sportok stb.

-szexuálisan tapasztaltabbak, aktívabbak, de miután létrejött a kapcs. hajlamosabbak az elégedetlenségre

-feszültségkeltő festmények kedvelése (pl. expresszionizmus)

-nem feltétlenül az intenzív, hanem a szokatlan élményekre (is) való törekvés pl. meditáció

-vállalkoznak szenzoros deprivációs (ingermegfosztottságot) vizsgáló kísérletekre

-pozitív érzelmek kutatása, tehát új helyzetek és ingerek keresése jutalom elvárása mellett

-jól működnek a túlingerléses helyzetekben pl. harcmező +, tendencia a mániás viselkedésre kevésbé megterhelő helyzetekben

az Eysenck-féle harmadik szupervonással, a pszichoticizmussal áll → inkább nevezné pszichopátiának (intenzív élmények hajszolása a társas konvenciók figyelmen kívül hagyása mellett)

a keresők megnyitják magukat az ingerlés előtt, a nem keresők óvják magukat a túlingerléstől → viselkedési különbségek

-Orientációs reakció (vs. védekező válasz) erősebb – de a habituáció azonos!

-Inger augmentálása (növelése) – vs. redukciója

-Nemi hormonok (tesztoszteron) szintje magas

-Monoamin-oxidáz (MAO, gátló hormon): alacsony szint => aktivitás magasabb szintje

-Dopamin (közelítés, jutalmak): alacsony szint => jutalmazó ingerek keresése

új vagy váratlan ingerre adott válaszforma, amely több inger felvételét teszi lehetővé, ezzel megismerhetőbbé teszi az ingert (augmentátorok)

mások gyengébb vagy lassabban reagáló fiziológiai védelemmel rendelkeznek, ők fokozottan keresik a szenzoros élményeket, ami a kutatásban és tapasztalatszerzésben nyilvánul meg, nem a védekezésben (reduktorok)

a személy megpróbálja távol tartani magától az ingereket

bizonyos személyek erőteljes élettani/fiziológiai és viselkedéses védekező mechanizmusokkal rendelkeznek, ők kevésbé élménykeresők, ami a viselkedés szintjén védelmezi őket a túlingerléstől

• a hormonhatások oly módon változtatják meg az agyműködést, hogy az később a két nem eltérő viselkedését idézi elő

• ugyanazok a hormonális hatások, amelyek a test nemi jellegének fejlődését vezérlik, hatással vannak az idegsejtekre is → hímagy némiképp eltér a nőstényéhez képest

• a homoszexuális férfiak agyszerkezete nagyobb hasonlóságot mutat a nőkével

• az androgén hormonokról úgy vélik, hogy hatásuk „maszkulinizálja” az idegrendszert → explorációs viselkedés, agresszivitás

agresszióra való hajlam, férfias játékok/tevékenységek, bátorság növelése

Magasabb szint:

-dominancia, szabálysértés, több szexuális partner, kevesebb házasság, több alkohol & drog fogyasztás jellemző

kémiai vegyületek, amelyek a szervezet izomszöveteinek természetes újrafelépítésére irányuló folyamatait mesterségesen idézik elő → nem kívánt mellékhatás: agresszió

• tesztoszteronszint-emelkedés: magabiztosság, szexuális étvágy

• kudarc következtében létrejövő tesztoszteroncsökkenés: kevésbé hatékonynak érzi magát, kerülni kezdi az újabb versenyhelyzeteket, spirális hatás